Lehetséges-e betegen a boldogságot megtalálni? Határozottan mondhatom, hogy igen! Nem könnyű, nekem több mint 15 évnek kellett eltelnie, mire kimondhattam: boldog vagyok! Rátaláltam azokra a dolgokra amik boldogságot adnak s ezáltal megértettem életem értelmét! 1974 október 3.-án születtem. 14 évesen megbetegedtem. SLE-t igazoltak.

Következő oldalakon bemutatom azokat a tárgyakat, amiket készítettem.... - valamit vakon...valamit egy kézzel stb. -, mindig is szerettem/szeretem ha van "nyoma" napjaimnak. Rájöttem arra is, hogy nem mindig az a legfontosabb ami kívül látszik, hanem az ami belül....Mást megérteni, meglepni / megajándékozni - nem feltétlenül/nem mindig, kézzel fogható dologgal - esetleg megmosolyogtatni, ez az én célom és tervem.

Két cikket olvashatsz rólam.
- Az egyik, Lydia magazinban jelent meg "Tehercipelés segítséggel" címmel. Hitem mennyire és miképp segít betegségem elviselésében -> ELOLVASOM
- A másik, Schopper Gabriella Magyar Lupus Egyesület által kiírt Hevér Krisztina díjra kiírt pályázatom, melyben az egészségtudatos gondolkodás, ösztönzést dolgoztam fel. -> ELOLVASOM

Másfél éves tarajos teknősöm mellé, hasonló korú (tarajos/kiráy) nőstényt keresek!! Tolna illetve környező megyékből. - Ödön szavaival: "Nagyon nagy szükségem lenne egy hölgy tarajosra a lakosztályomba, mert már nem bírom türtőztetni magam. Irmát - aki sárgafülű - egész nap szórakoztatom, de ő nem az igazi. Gazdi fel is vett videóra minket illetve engem, hogy miképp és milyen kitartóan hajtok Irmára. Nagyon kíváncsi lennék én is és a gazdim is, hogy mit szóltok a teljesítményemhez:) Nézzetek be ide, itt az utolsó videón van az amiről beszélek..... "

Megtisztelnél, ha észrevételedet, javaslatodat/tanácsodat, építő kritikádat elmondanád a fórumon. Előre is köszönöm!

^ Fel ^